|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 77 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Olteanu, Bogdan 2008. október 2.„Az akkreditálás egy nehéz út vége, és egy nehéz út kezdete is, az új lehetőségek új feladatokat is jelentenek. Rövid időn belül kérvényezhetjük a mesterképzés akkreditálását, és idénre tervezzük a menedzsment és az angol nyelv és irodalom szakok akkreditálását is” – közölte az intézmény akkreditációja kapcsán Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint mondta, a PKE immár megszervezheti az államvizsgát. Tőkés László, az intézményt alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az elmúlt négy évben az akkreditálás elérését, név szerint említve Markó Béla RMDSZ-elnököt, illetve Asztalos Ferenc és Toró T. Tibor képviselőket, de hozzátette: nem engedik, hogy bárki is kampánycélokra használja fel az akkreditálást. „Nem kételkedünk abban, hogy az RMDSZ is tett lépéseket, de ezzel a négy évvel nem lehet dicsekedni. Szili Katalin az elmúlt héten többször is közbenjárt Bogdan Olteanunál, és én magam hívtam fel Victor Hrebenciucot, aki a napirendi bizottság elnöke” – árulta el Tőkés. Elmondta, hogy a magyar kormánnyal még folynak a tárgyalások a Sapientia-EMTE–PKE hálózatnak nyújtandó támogatásról, és a román kormánytól is kérnek támogatást, például az új székház felépítésére. Arra is kérik a magyar felet, hogy a román–magyar közös kormányülésen járjon közben annak érdekében, hogy a román fél tartsa be ígéretét, amely szerint az akkreditáció elnyerése után anyagi támogatásban részesítik a PKE-t. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: A Sapientián a sor. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ További szakok akkreditálását, új szakok indítását, a mesterképzés elkezdését, a teljes körű bolognai rendszer kiépítését, új anyagi források felkutatását, európai pályázatok benyújtását és az egyetem infrastrukturális fejlesztését sürgeti a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), élve a parlament által elfogadott akkreditáció lehetőségeivel. Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Tolnay István, az alapítvány ügyvezető elnöke, valamint Horváth Gizella, a PKE rektora Nagyváradon sajtóértekezleten beszéltek a végleges akkreditációról. Felidézték, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1990-ben megalapította a Sulyok István Református Főiskolát (SIRF), majd közel egy évtizedig tartó, eredménytelen küzdelem után létrejött a Pro Universitate Partium Alapítvány, amely 1999-ben a SIRF jogutódjaként hívta életre a Partiumi Keresztény Egyetemet. Az ennek nyomán megalakult Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel egyazon magánegyetemi hálózatban működő PKE létrejöttében és fenntartásában meghatározó szerepet játszott és vállal Magyarország, amelynek a folyamatos költségvetési támogatása biztosítja ennek az egyetemi rendszernek a létét és fejlődését – olvasható a dokumentumban. Az aláírók emlékeztettek: a PKE felsorolt három szakja 2004 júniusában nyerte el az Országos Akkreditációs Tanács szakmai elismertetését, ami lehetővé tette az intézmény törvény általi akkreditációját. Ez azonban több mint négy évet váratott magára.,,Joggal feltételezzük, hogy az akkreditáció előzmény nélküli késleltetésének nem szakmai és nem csupán »ügyrendi«, hanem elsősorban politikai okai voltak” – állapították meg a nyilatkozók, akik szerint annak ellenére, hogy az RMDSZ az akkreditáció egész időszakában (2004–2008) a kormány tagja volt, a szövetség elnöke pedig mintegy két esztendeig (2004–2006) az oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be, a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni. Az elért eredmények tehát az egyház, illetve az egyetem közösségi, emberi és szakmai erőfeszítéseinek gyümölcsei. /Élni a lehetőségekkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./2008. október 3.„Keserű szájízzel maradtam amiatt, ahogyan Tőkés László a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjával kapcsolatos érdemeket firtatja” – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Tőkés László szerint az RMDSZ „valamelyest” segítette a PKE akkreditációját, de az „nem nagyon látszott”. Markó kifejtette, nem köszönetet várt az RMDSZ Tőkés Lászlótól – aki az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke –, de azt igen, hogy a püspök elismerje, az RMDSZ mindent megtett azért, hogy a tanintézményt akkreditálják. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, ő ment oda Bogdan Olteanu házelnökhöz, és közbenjárására a vonatkozó tervezetet a 97. napirendi pontról előrehozták a 13. -ra, így aznap szavazásra kerülhetett az akkreditációs törvény. „Nem akarom csorbítani senki érdemét, viszont a kisajátító szándékok rosszul esnek – nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Tőkés László. – Nem kétséges előttem, hogy az RMDSZ tisztségviselői, vezetői jó szándékkal álltak hozzá az ügyhöz, viszont szándék és valóság között ebben az esetben nagy a távolság. ” Tőkés László hangsúlyozta: az egyetem akkreditációja első rendben a PKE érdeme, de ezzel nem kérdőjelezi meg az RMDSZ-es politikusok érdemeit. /Diszkreditált akkreditáció. Felháborították az RMDSZ-t Tőkésnek a Partiumi-egyetemmel kapcsolatos vádjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2008. október 4.A Partiumi Keresztény Egyetem végleges akkreditációját követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke köszönetét fejezte ki a Budapestre látogató Bogdan Olteanunak, ugyanakkor az akkreditált és a Sapientia Egyetem együttes finanszírozását kérte a képviselőház liberális házelnökétől. A magyarországi Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, amely szintén üdvözölte a döntést, reményét fejezte ki, hogy az akkreditáció elnyerése után „a magyar állam által finanszírozott intézmény román támogatásra is jogosult”. „A törvény szerint az állam által akkreditált egyetemeket az állam is finanszírozhatja” – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. „A törvény azonban nem szabja meg se a finanszírozás mértékét, és kötelezővé se teszi. ” „Abban reménykedem, hogy egy román–magyar kormányülésen sikerül ezt a kérdést megvitatni, és megtalálni a megoldást. A PKE-nek adandó állami támogatás szerintem politikafüggő. Amennyiben a novemberi választások után az RMDSZ ott lesz a román törvényhozásban, s tagja lesz az új kormánykoalíciónak, akkor e kérdés megoldását szorgalmazni tudja. Ha ez nem így történik, akkor borítékolom, hogy ennek a törvénynek itt Romániában senki sem szerez majd érvényt” – magyarázta a képviselő. „Megdöbbenéssel olvastam Tőkés László nyilatkozatát (miszerint az RMDSZ valamelyest segítette a PKE akkreditációját, de az nem nagyon látszott), s fájlalom, hogy abban a pillanatban, amelyet az együtt gondolkodás és együtt cselekvés példájaként lehet felhozni az erdélyi magyarság előtt, még most is az eredmény kisajátítását lehet tetten érni” – mondta Asztalos Ferenc, hiszen megmutathatja azt a négy, 2000 és 2001 között Tőkés László által neki írt levelet, amelyben arra kérte őt: járjon közbe a különböző szakok működési engedélyének a megszerzésében. A képviselőház oktatási bizottságában az RMDSZ legalább négyszer akadályozta meg az akkreditáció leszavazását. /N. -H. D. : Politikafüggő a magánegyetemek támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2008. október 8.Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt reméli, hogy a törvényhozók minél hamarabb elkezdenek kampányolni, így akadályozható meg, hogy a törvényhozói testület újabb, a gazdaság stabilitását fenyegető intézkedéseket hozzon. Nyilatkozata egybecseng Bogdan Olteanu házelnöknek a kijelentésével, aki közölte: bezárja a parlamentet, ha a törvényhozók továbbra is túlzott adakozó kedvet tanúsítanak. /B. T. : Markó hazaküldené a törvényhozókat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./2008. október 11.A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséről szóló, XVI. Benedek pápának címzett levelet adott át Szili Katalin házelnök Juliusz Janusz apostoli nunciusnak, akit október 10-én fogadott az Országházban. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke szerint történelmi pillanat volt a levél átadása. Szili Katalin és Bogdan Olteanu román házelnök azt kéri XVI. Benedek pápától, hogy tegye lehetővé a romániai iasi-i püspökség területén élő magyar csángók magyar nyelvű misézését. Szili Katalin a román képviselőházi elnök fontos gesztusaként értékelte, hogy segít a csángóföldi magyar nyelvű misézés lehetővé tételében. A magyar, román és olasz nyelven írt levelet Bodgan Olteanu október eleji hivatalos budapesti látogatásán írta alá, ezután adták át a Szentszék magyarországi, illetve romániai képviselőjének. /Duna Tv/ /Csángó mise Csobotfalván. = Erdely. ma, okt. 11./2008. október 13.A moldvai csángók magyar nyelvű misézését kérő levelet intézett XVI. Benedek pápához Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök. Hegedűs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke úgy fogalmazott: kulcsfontosságú, történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar nyelvű miséért folytatott küzdelemben. /Házelnöki levél a pápához. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./2008. október 14.Egyetlen párttal sem zárják ki a szövetkezést a liberálisok, de jó lenne, ha maradna a jelenlegi helyzet, és az RMDSZ-szel alakíthatnak kormányt a választásokat követően – jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház PNL-s elnöke. Olteanu hevesen bírálta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) populista megnyilvánulásai miatt. Mircea Geoana pártelnök például azt ígérte a külföldön dolgozó románoknak, hogy fejenként 25 000 euró üti a markukat, ha visszatérnek Romániába. /Olteanu: „Az RMDSZ-szel kormányoznánk tovább” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2008. október 15.Bogdan Olteanu, a román parlament elnöke kezdeményezésére Szili Katalinnal, a magyar parlament elnökével közös levelet írtak XVI. Benedek pápának, amelyben arra kérik, tegye lehetővé a iasi-i püspökség területén élő magyar ajkú csángók számára a magyar nyelvű misézést. A levél a román–magyar kapcsolatok vonatkozásában is diplomáciatörténeti jelentőségű, mert eddig csak egyoldalú levelek érkeztek a csángók kérelmével, azonban a Vatikánban a római katolikus vallás keleti erősítését fontosabbnak tartották, mint az anyanyelvű egyházi szertartást. A Vatikánnak ezt a magatartását a csángókérdést egyre szélesebb körökben ismerő magyarság kudarcként élte meg. /Sylvester Lajos: Küzdelem és remény – amit nem szabad feladni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15/2008. október 20.Az RMDSZ-t jelölte meg első számú szóba jöhető szövetségesként Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára, amennyiben a választásokat követően a PNL alakíthat kormányt. Emellett nem zárta ki, hogy a két nagy párt, a Szociáldemokrata Párt vagy a Liberális-Demokrata Párt valamelyikével lépjenek koalícióra. /Balogh Levente: PNL: az RMDSZ az első. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./2009. március 9.Bogdan Olteanu volt képviselőházi elnök kijelentette, ha az államfő megszerzi a magyar választók szavazatának többségét, az államelnöki választások második fordulójában Traian Basescu a voksok 50 százalékát szerezheti meg. Olteanu szerint Traian Basescu az utóbbi időben a magyar választók szavazatának megszerzése végett látogatott el annyiszor Hargita és főként Kovászna megyébe. /A magyarok voksaira utazik Basescu. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./2012. május 15.HírsalátaBÍRÓSÁG ELŐTT NAGY ZSOLT ÉS KEREKES GÁBOR. A kormányfőtitkárság jóváhagyását kérte a legfelsőbb bíróság ahhoz, hogy a többek között Codruţ Şereş egykori gazdasági miniszter, valamint Nagy Zsolt korábbi távközlési miniszter ellen 2009-ben indított korrupciós perben kihallgathassa Vasile Blaga, Bogdan Olteanu, Adriean Videanu exminisztereket, illetve Markó Béla egykori kormányfőhelyettest. A Tăriceanu-kormány minisztereinek arról kellett volna nyilatkozniuk a bíróság előtt, hogy mi hangzott el egy 2005-ben tartott titkos kormányülésen, amelyen energetikai társaságok privatizációjáról, valamint a Petrom olajtársaság részvényeinek eladásáról volt szó. Az ügyben a következő tárgyalást akkor tartják, ha a kormányfőtitkárság hozzájárul a kormányülés titkos jegyzőkönyvének feloldásához. Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig egy nemzetközi bűnszövetkezetet hozott létre, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el. Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. Vádlott Kerekes Gábor, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke is. A két volt tárcavezetőt a dél-munténiai áramszolgáltató privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják. Az üggyel kapcsolatban Nagy Zsolt korábban azt nyilatkozta: koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. A miniszter mellett az RMDSZ is kiállt, politikai indíttatásúnak nevezte a vádat. (Krónika) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. május 30.Kihallgatták Markóékat Nagy Zsolt és Codruţ Şereş ügyébenA meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Tanúként hallgatta ki tegnap a stratégiai cégek privatizációja kapcsán, a Codruţ Şereş korábbi gazdasági és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni korrupciós, illetve hazaárulási perben a legfelsőbb bíróság Markó Béla volt miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ korábbi elnökét, Vasile Blagát, a szenátus demokrata-liberális párti (PDL) elnökét, volt belügyminisztert, Bogdan Olteanut, a jegybank alelnökét, volt parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert és Adriean Videanu korábbi gazdasági minisztert. A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Vasile Blaga közölte, az akkori kormány privatizációval kapcsolatos határozatairól kérdezték őket, további részletekkel azonban nem szolgáltak, mivel – államtitokról lévén szó – a vonatkozó információk titkosságát csak az illetékes bíróság oldhatja fel. Blaga szerint ugyanakkor egyik beidézett tanúnak sem kell aggódnia. A legfelsőbb bíróság még május 11-én kérte a kormányfőtitkárság jóváhagyását a volt miniszterek meghallgatásához, amelyet az 14-én meg is adott. A bíróság arról is döntött, hogy szintén tanúként Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfőt is beidézi. Mint arról korábban beszámoltunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán. Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtetett, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el. Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják. A négy másik vádlott a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore, a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár, Musztafa Oral török állampolgár, valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2008-ban úgy döntött, vádemelés nélkül lezárja a két volt miniszter elleni eljárást, azonban alig néhány nap múlva már újabb bizonyítékokra hivatkozva folytatták a vizsgálatot. Krónika (Kolozsvár) 2015. november 7.Biró Rozáliát választotta elnökévé az RMDSZ kisparlamentjeÚjraválasztotta Biró Rozália Bihar megyei szenátort az elnöki tisztségbe a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A megújult SZKT-ban Biró Rozália 98, ellenjelöltje, az RMDSZ bukaresti szervezetét vezető Budai Richárd pedig 38 szavazatot kapott. Biró Rozália elnökjelölti beszédében a tematikus SZKT-ülések bevezetését, a nők és a fiatalok hangsúlyosabb szerepvállalásának a biztosítását ígérte, míg Budai Richárd az RMDSZ belső demokráciája visszaállításának az ígéretével szerzett támogatókat. A tanácskozáson elfogadták a jövő évi önkormányzati választások jelöltállítási szabályzatát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az SZKT-t záró sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, a szabályzat „nyitva hagy minden kaput", nem zárja ki az együttműködés semmilyen formáját a többi pártokkal. A szabályzat értelmében minden helyi szintű együttműködési megállapodást a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) kell jóváhagynia. A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ-nek attól függetlenül is szüksége van a megújulásra, hogy az utcai tüntetéseken a politikai elit megtisztulását követelik. Az MTI-nek nyilatkozva hozzátette, az elfogadott szabályzat nem tiltja meg, hogy olyan politikusok legyenek a szövetség jelöltjei, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, de minden egyes ilyen esetet külön meg fognak vizsgálni. „Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármestert például nem korrupcióval vádolják. Ha felmenti alapfokon a bíróság, miért ne indulhatna?" – említette példaként Kelemen Hunor. Hozzátette: azoknak azonban mindenképpen vissza kell lépniük, akik ellen korrupció miatt emelt vádat az ügyészség. A jelöltállítás újdonsága, hogy valamennyi RMDSZ-jelöltnek olyan nyilatkozatot kell tennie, amelyben vállalja, hogy hatáskörének megfelelően érvényesíti a nyelvhasználati jogokat az önkormányzatában, a magyar oktatási hálózat struktúrájának az esetleges módosításáról pedig tanácskozik az RMDSZ megyei és országos illetékeseivel. Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, Románia leendő technokrata miniszterelnökének olyan szakmai múlttal rendelkező hiteles embernek kellene lennie, mint például Dacian Ciolos volt mezőgazdasági európai biztos, vagy Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank alelnöke. Hozzátette, olyan személyt látna szívesen a miniszterelnöki tisztségben, akinek szolid szakmai karrier van a háta mögött, nem kötődik egyik politikai párthoz sem, és semmilyen párt színében nem száll versenybe a 2016-os választásokon, így tehát nem használja a kormányzati eszközöket a választási kampányban. Nyomatékosította: a két személy nevesítése nem jelenti, hogy az RMDSZ őket javasolná a miniszterelnöki tisztségre. MTI Erdély.ma 2016. július 30.Korrupció miatt vizsgálat a BNR alelnöke ellenBefolyással való üzérkedés gyanújával őrizetbe vette a korrupcióellenes ügyészség (DNA) pénteken Bogdan Olteanu volt házelnököt, aki jelenleg kormányzóhelyettesi tisztséget tölt be a Román Nemzeti Bankban (BNR). Olteanu házelnöki mandátuma végén, 2008 júliusa és novembere között állítólag egymillió eurós csúszópénzt, illetve választási kampánytámogatást kért és kapott a médiabirodalommal is rendelkező Sorin Ovidiu Vântu üzletembertől, hogy ez utóbbi kívánságának eleget téve kieszközölje Liviu Mihaiu újságíró és környezetvédő aktivista kinevezését a Duna-delta kormányzói tisztségébe. A botrány által érzékenyen érintett jegybank annyit közölt, a kormányzóhelyettes feladatkörét az igazgatótanács más tagjai fogják ellátni. A BNR vezető tisztségviselőit csak a parlament nevezheti ki és válthatja le. Szabadság (Kolozsvár) 2016. augusztus 10.Korodi Attilát tanúként kihallgatta a DNA Bogdan Olteanu ügyébenTanúvallomást tett szerdán a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Korodi Attila parlamenti képviselő a Román Nemzeti Bank volt kormányzóhelyettese, Bogdan Olteanu bűnvádi ügyében. Mint korábban megírtuk, a jelenleg házi őrizetben lévő Olteanut azzal gyanúsítja a DNA, hogy 2008-ban egymillió euró csúszópénzt fogadott el Sorin Ovidiu Vîntutól. Az összegért cserében az akkor házelnök liberális politikus az üzletembernek megígérte: közbenjár a Călin Popescu Tăriceanu vezette kormánynál annak érdekében, hogy Liviu Mihaiu újságírót, zöld aktivistát nevezzék ki a Duna-delta kormányzójának. Korodi Attila a Maszolnak elmondta, azért idézték be tanúként, mert az törvény szerint a Duna-delta kormányzóját a kormány a környezetvédelmi minisztérium javaslatára nevezi ki. A környezetvédelmi tárcát pedig 2008-ban az RMDSZ-es politikus vezette. A képviselő tájékoztatása szerint szerdai kihallgatása során az ügyészeket a Duna-delta kormányzójának kinevezési procedúrája érdekelte. Kérdésünkre elmondta: Liviu Mihaiu kinevezését formálisan valóban a környezetvédelmi minisztérium terjesztette a kormány elé jóváhagyásra, ám az újságírót maga Călin Popescu Tăriceanu javasolta a posztra. „A miniszterelnök akkoriban magához hívott, és megkérdezte, hogy mit szólnék Liviu Mihaiu kinevezéséhez. Támogattam az elképzelést, mert zöld aktivistaként az újságíró sokat tett a Duna-delta megóvásáért” – mondta Korodi. Mint ismert, a kormány ki is nevezte Liviu Mihaiut a delta kormányzójának. A napokban a jelenleg börtönben ülő Sorin Ovidiu Vîntu maga is megerősítette: politikusokat fizetett le azért, hogy trösztjének alkalmazottja megkapja a posztot. A román sajtó úgy tudja: az ügyben Călin Popescu Tăriceanu jelenlegi szenátusi elnök is a gyanúsítottak között szerepel, ezt azonban a DNA nem erősítette meg. A vádhatóság csak azt közölte, hogy az állítólagos csúszópénzt egy pártszékházban adták át. Olteanu 2008-ban a PNL tisztségviselője volt, amelynek akkor Tăriceanu volt az elnöke. | Cs. P. T. maszol.ro 2016. szeptember 17.Jászvásárról Magyarország mellettA luxemburgi külügyminiszter kijelentése és a V4-ek politikája kapcsán több európai lap is foglalkozott a magyar politikával. Romániában Georgeta Condur jászvásári publicista szólalt fel Magyarország védelmében, bár elismeri: ezzel nem túl népszerű feladatra vállalkozott, de szerinte az igazság nem lehet népszerűség kérdése. Condur emlékeztet: amikor Magyarország alkalmazni akarta a dublini egyezményt, hogy korlátozza és ellenőrizze a menedékkérők áradatát, a többiek – Németországgal az élen – lehurrogták, azt követelve tőle, hogy engedje tovább őket Nyugat-Európába. A szerző szerint nevetséges, hogy a luxemburgi külügyminiszter és az osztrák belügyminiszter a dublini egyezményre hivatkozva akarja visszaküldeni a migránsokat, akik egyébként nem is Magyarországon léptek be először az EU területére. „Bűnbaknak kikiáltani Magyarországot, a schengeni határon lévő kis államot az európai nagyhatalmak által rosszul kezelt problémáért: méltatlan dolog az Európai Unió részéről” – vonja le a következtetést. (Adevărul) TĂRICEANU NEM EMLÉKSZIK. Tanúként idézte be az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály Călin Popescu Tăriceanu szenátuselnököt Bogdan Olteanu ügyében. Olteanu jelenleg házi őrizetben van, azzal gyanúsítják, hogy egymillió eurót kaphatott Sorin Ovidiu Vîntutól, hogy közbenjárjon a (Tăriceanu) kormánynál a Duna-delta igazgatójának kinevezéséért. Tăriceanu most azt állítja, hogy nem emlékszik erre az esetre, azért az ügyészek kérték, hogy hazugságvizsgáló detektorral hallgassák ki. Az ország második embere erről nem nyilatkozott, de a hivatala által kiadott sajtóközlemény „propaganda- és kampánycélú” információk kiszivárogtatásával vádolja a korrupcióellenes ügyészséget: szerinte az újságírók csak onnan értesülhetnek arról, hogy őt mikor idézik be. (Digi24) ZEGREAN NEM KELL. Visszautasította Augustin Zegrean jelentkezését az NLP. A volt alkotmánybírósági elnök levélben közölte a liberálisok Beszterce-Naszód megyei szervezetével – ennek tagja volt 2007-ig –, hogy megpályázna egy szenátori mandátumot a párt színeiben. Ajánlatát nagy fanyalgás fogadta: habár korábban Alina Gorghiu társelnök úgy nyilatkozott, hogy szívesen látnák a nagy tapasztalatú alkotmányjogászt, az NLP képviselőházi frakcióvezetője, Eugen Nicolăescu határozottan elutasította, és ez az álláspont vált hivatalossá azzal az indoklással, hogy Zegrean nem tagja az NLP-nek. (Evenimentul zilei) EGY BECALI SZABADUL. Büntetése egyharmadának letöltése után, korára való tekintettel feltételesen szabadlábra helyezték Ioan – becenevén Giovanni – Becalit, akit hat év négy hónapi börtönbüntetésre ítéltek a focisták áthelyezési perében. A volt ügynök azonban nem dőlhet nyugodtan hátra, mert egy másik eljárás is folyamatban van ellene – és Victor nevű testvére, valamint Cristi Borcea ellen – , amelyben egy bíró megvesztegetésével vádolják. A bíró beismerő vallomása után könnyen újra rács mögé kerülhetnek a Becali-klán tagjai. (Ziare.com) FÖLÖSLEGES BEUTALÁSOKRA MEGY A PÉNZ. Romániában a legmagasabb a száz lakosra eső kórházi orvosok száma, csak a munkáltatóknál évi kétmilliárd lejes veszteséget okoznak a nem szükséges kórházi beutalások – jelentette ki Cristian Horia, a képviselőház egészségügyi bizottságának alelnöke egy gyógyszerészeti konferencián, arra utalva, hogy sok esetben olyan kivizsgálásokra vagy kezelésekre is beutalják az embereket, amelyeket járóbeteg-rendelésen is el lehet végezni. Azt is elmondta: segíteni kell a hazai gyógyszergyártókat, hogy jövedelmezővé váljanak az európai piacokon. (Mediafax) FOGYUNK. Negatív volt 2016 júliusában a természetes szaporulat Romániában: 16 373 gyerek született (1143-mal több, mint egy hónappal korábban) és 18 966-an haltak meg (1846-tal kevesebben, mint júniusban). A különbség 2593 fő. 2016 júliusában 112 egyévesnél kisebb gyerek vesztette életét, 15-tel kevesebb, mint júniusban. Júliusban 19 433 esketést jegyeztek az anyakönyvi hivatalokban, 5808-cal többet, mint az előző hónapban. Eközben a jogerős bírói ítélettel kimondott válások száma 2069 volt, 383-mal kevesebb, mint júniusban. (Mediafax) BukarestBEN NEM JÓ ÉLNI. Hátulról a harmadik helyet foglalja el az európai fővárosok között Bukarest abban a felmérésben, amelyben az Eurostat a lakók elégedettségét méri. A válaszok alapján Vilnius a legélhetőbb főváros (lakóinak 98 százaléka vallja ezt), de Stockholm és Koppenhága, illetve Bécs és Luxemburg is jól áll a maga 97, illetve 96 százalékával. A legkevésbé Athén lakói szeretik városukat (alig 71 százalék), Rómanak minden ötödik polgára elégedetlen, Párizs és Bukarest lakosságának 83 százaléka elégedett. Ezzel Bukarest a 31 európai város közül a 28. helyre került, még Szófia és Zágráb is megelőzi. Budapest elégedettségi mutatója 84 százalék. A felmérésben a munkaerő-piaci, oktatási, szociális-társadalmi és lakhatási lehetőségeket vizsgálták, és külön rákérdeztek a kulturális életre is, amivel a Bukarestiek 71 százaléka elégedett. Az első helyeken Bécs (97 százalék), Helsinki (94 százalék), Stockholm és Prága (90 százalék) áll, Budapest e téren 82, Szófia 70, Athén pedig 62 százalékon. (România liberă) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 24.Hencz Hilda: Magyar Bukarest 28. (részletek)A hatalmi harcok és a számtalan túlkapás, visszaélés ellenére – legalábbis közvetlenül a kommunizmus berendezkedése után – anyanyelvű iskolahálózattal, kiadók létesítésével, sajtótermékek indításával támogatták a magyarság etnikai-kulturális identitásának megőrzését, és a magyarok képviseletet nyertek a párt és állam felső vezetésében, a különböző területi intézményeknél is. Lekerült napirendről a szórvány korábbi nemzedékeinek két fő problémája, az iskola és a templom, az érdeklődés a munkásosztály hatalmát fenntartó propagandaakciók irányába tolódott el. Mivel a kommunista hatalom ferde szemmel nézett a templomba járókra, és a legtöbb magyar immár „pártvonalon” került a fővárosba, ők messze elkerülték az egyházakat. Sokszor állították, hogy Romániára a kommunizmust a kisebbségek erőszakolták rá, de a Kommunista Párt 1947-es nyilvántartása szerint a tagság 79,59 százaléka román, 12,35 százalék magyar és 4,16 százalék zsidó volt. Nagyjából ugyanezek az arányok 1949-ben a Securitaténál is: 83 százalék román, 6 százalék magyar és 10 százalék zsidó. Lucian Nastasă szerint ezek a statisztikák is bizonyítják, hogy a magyarok és zsidók „szövetségesek voltak, de semmiképp sem a kommunizmus hatalomra kerülésének fő mozgatói”. Igaz, hogy a magyarok jó része a két világháború között balos beállítottságú volt, ennek egyik oka azonban az akkori román politikai pártok velük szembeni ellenséges magatartásában keresendő. Sok, a különféle román kormányok nacionalista politikájával elégedetlen magyar szimpatizált a kommunistákkal, többeket be is zártak, ezért járt az a szóbeszéd, hogy a doftanai börtönben több magyar szót hallani, mint románt. Fontos szerepe volt a magyarság baloldaliságában a Szocialista Internacionálénak is, amely a nemzeti kisebbségek jogegyenlősége mellett állt ki. Voltak harcostársak, románok és magyarok, akik a börtönben ismerkedtek meg, például Gere Mihály és Nicolae Ceauşescu. Gere Mihály (1919−1997) szegény, hétgyerekes családból származó kőműves volt, kommunizmus iránti szimpátiája szegénységéből és antifasiszta beállítottságából eredt. Az illegalitásban nyolc év börtönre ítélték. Nem volt buta ember, némettudása mellett a börtönben franciául is megtanult. Egy másik munkásszármazású illegális mozgalmi, Mogyorós Sándor (Alexandru Moghioroş) tíz évet ült börtönben. Régi, még 1945-béli párttag volt Fazekas János (1926−2004) is; a székelykeresztúri tanítóképzőt járta ki, magas párt- és államfunkciókat töltött be, 1965 és 1982 között miniszterelnök-helyettes volt. Kostyál István (1920−2013) már tizenéves korában megjárta a börtönt kommunista meggyőződéséért. 1954-ben a román hadsereg tábornoka lett, és a Szovjetunióban végzett szakirányú tanulmányokat; egész életében oroszbarát mAradt, annak ellenére, hogy 1941−1948 között Szibériába deportálták. Nicolae Ceauşescu helyettese volt a hadsereg felső politikai igazgatóságánál, de szervezkedni kezdett ellene, ezért 1970-ben megfosztották rangjától, és 1984-ben börtönbe zárták. Kulcsszerepet játszott a Ceauşescut megbuktató összeesküvésben, amiért 1989 végén visszakapta tábornoki rangját, az új hatalomban azonban már nem jutott szerephez. A zsidó is elnyomott kisebbség volt a két világháború között, ráadásul a romániai fasiszta mozgalmak is a kommunista doktrína felé sodorták őket; sokan váltak közülük a Kommunista Párt tagjává. A magyarok mellett zsidókkal teltek meg a börtönök és lágerek; itt kerültek kapcsolatba a román kommunistákkal. Gh. Gheorghiu-Dej még héberül is megtanult hosszú ideig tartó zsidó kapcsolatai során. Az egyik legismertebb zsidó kommunista Valter Roman, azaz Neuländer Ernő, a Nagyváradi rabbi fia volt. A spanyol polgárháború veteránjaként 1944 után tábornok lett és az RKP KB-tagja, 1954-től pedig a Politikai Kiadó igazgatója; az ő fia Petre Roman, az első december utáni miniszterelnök. Voltak meggyőződéses kommunista zsidók, akik mégsem mélyedtek el a politikában, például Gáll Mátyás (1920–?), egykori politikai fogoly, egy ukrajnai megsemmisítő tábor túlélője. A külügyminisztériumban és az Agerpresnél dolgozott szerény beosztásban, majd a hetvenes években emigrált; 1989 után kiadta román nyelvű emlékiratait. A zsidók sorsáról az Antonescu-rendszer alatt Andrei Voinea ortopéd orvos is írt, akinek ugyancsak voltak magyar felmenői. Nem volt ritka a vegyes házasság sem az olyan magyarok, románok és zsidók között, akik közül egyik vagy mindkettő börtönviselt pártaktivista volt. A rettegett magas rangú pártaktivista, Vass Gizella, eredeti mestersége szabólány, Ana Pauker barátnője (mindketten besszarábiai zsidók) Vass László magyar illegalista felesége lett; ők voltak a nagyszülei annak a Bogdan Olteanunak, aki a liberális kormányzás idején (2004−2008) a képviselőház elnöki tisztségét töltötte be. Luka László, aki vasutasként az RKP Brassói (1924−1929), majd jászvásári (1932) szervezetének titkára volt, később a moszkvai legfelsőbb Szovjet tagja és Csernovic alpolgármestere (1940−1944) lett, Elisabeta Birnbaumnak, Ana Pauker titkárnőjének volt a férje; 1933−1938 között börtönben ült. Egy másik illegális mozgalmi harcos, aki többször is ült börtönben, Grigore Preoteasa volt; felesége a kommunista-szimpatizáns Fehér Katalin, Fóris István rokona. Fehér Katalin édesanyja nyújtott menedéket 1944-ben Tatrangon Ceauşescunak két hétig, miután az a zsilvásári lágerből szabadult. 1944 után Preoteasa különböző vezető állásokat töltött be, még külügyminiszer is volt (1956−1957), felesége pedig a Párt Központi Bizottságának aktivistája lett. Leányuk, Ilinca Bartolomeu Adrian Năstasehoz ment férjhez, aki később, 2000−2004 között Románia miniszterelnöke volt; válásuk után újra férjhez ment, és negyed évszázada az Egyesült Államokban él. Egy másik pártaktivista, a hírhedt kegyetlen belügyminiszter, Alexandru Drăghici felesége Czikó Mária volt, Elena Ceauşescu jó barátnője, illetve a Czikó testvérek, Nándor és Lőrinc nővére (ők a Magyar Népi Szövetség vezető káderei voltak, utóbbit 1948-ban a tanügyminiszter főtitkárává nevezik ki). Az 1989-es események után az óvatos Drăghici Magyarországra menekült, ott is halt meg 1993-ban. Magyarként különféle felelős beosztásban (követ, miniszter, miniszterhelyettes, a Securitate egységeinek vezénylő tábornagya, az RTV Nemzeti Tanácsának tagja stb.) volt Vincze János (Ion Vinţe) is (1910−1996), akinek felesége Constanţa Crăciun kulturális miniszter volt. Könyvelői végzettséggel, 21 éves korában lett párttag. A magyar források nem említik Fejes Iuliu (1940−), egyetemi tanárt, az RKP KB tagját (1969−1989), aki különféle vezető beosztásban volt az RTV-nél és a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsánál. Néhány magyart likvidáltak a hatalmi harcok során, köztük Fóris Istvánt, az RKP 1940–1944 közötti főtitkárát, akit Gheorghiu-Dej veszélyes ellenfélnek tartott. Rövid idővel meggyilkolása után, 1946-ban édesanyját is megölték, élettársa, a besszarábiai illegalista, Victoria Sârbu 11 évig ült börtönben. A magyarság renegátnak tartott több vezető állású kommunista magyart: Bank József erdőmunkást, Ceauşescu sakkpartnerét, és a Kolozsvári Péterfi István akadémikust, az Államtanács tagját. Ceauşescu környezetében akadtak magyarok is, elit szakemberek, például két pilóta: Imre Sándor és Suba Gyula. Egy olyan, az állam- és pártvezetés rendelkezésére álló különleges egység tagjai voltak, amelynek feladata a repülőgépes vagy helikopteres szállítás volt. Suba Gyula fia, Árpád repülőgépekre szakosodott mérnök lett, Brassóban él. Az ötvenes évek során nemzettársai védőjeként lépett fel két magyar nómenklatúra-tag pártaktivista: Fazekas János és Gere Mihály. Fontos szerepet töltöttek be a párt nemzetiségpolitikájának irányításában, legalábbis a Ceauşescu-féle nemzeti kommunizmus brutális megnyilvánulásáig. Akit irredentizmussal vádoltak, az ő segítségükkel ezt akár meg is úszhatta, hisz volt egy döntési pozícióban lévő nemzettársa, aki szót emelhetett érdekében, aki az ügyet megfelelő megvilágításban tálalhatta. Például egy erdélyi városkában Petőfi tiltott verseit szavalták, és az ügyészség azonnal nyomozni kezdett. A pártaktivista Fazekas közbelépett, az alábbi érveléssel: igaz, hogy a résztvevők hibáztak, nem kellett volna ilyen verseket szavalniuk, de ha külföldön értesülnek arról, hogy a magyarokat azért is letartóztatják, mert a legnagyobb költőjük verseit szavalják, ez nagy fekete pont lenne Romániának. Az érvelés hatására a nyomozást felfüggesztették, és a vádakat ejtették. A Ceauşescu-diktatúra utolsó évtizedében, amikor a Securitate visszaélései elszaporodtak, nagyon sokan börtönbe kerültek, olyanok, akik – úgymond − túl sokat jártatták a szájukat. Fazekas kényszernyugdíjazása után többé nem volt, aki megvédje őket. Közismert a sepsiszentgyörgyi színész, Visky Árpád esete, aki a rendszert kritizálta sorban állás közben; barátai nem tudták megmenteni, és a rahovai börtönbe került. (folytatjuk) JÁNOS ANDRÁS fordítása Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
